|
Post by Vizió on Jan 19, 2010 17:39:50 GMT 1
Az álomvilág egy olyan hely, ahol a képzelet elszabadul és kiveri a biztosítékot. Itt szinte mindent lehet, a szabályok megtartása mellett. Ha arra szottyan kedved, alakíthatod a kedvenc képregényhősöd, küzdhetsz meg sárkányokkal, vagy akár mágiát is űzhetsz a ShadowRun árnyvilágán belül. Amire szükséged lesz, egy mesélő, akivel egyeztetsz, hogy mit szeretnél, s utána már csak a fantáziára van bízva. Jó képzelgést! Kellemes álmodozást!
Ahogy kinyitod a szemed, egy aranyos rózsaszín nyuszira esik a tekinteted. A nyuszika látható örömmel fogad, s karjait szélesre tárva szinte repül feléd, hogy megöleljen. amikor végzett, akkor megfogja a kezed és körbe-körbe-körbe-körbe forgat, amíg el nem szédülsz annyira, hogy végképp fogalmad nincs, hogy hol is vagy. Akkor a nyuszika elengedi a kezed, és kedvesen belök egy ajtón.
- Üdv a Candy madows-ban! A majmokkal vigyázz! Én most megyek és világgá kürtölöm a jókedvem! WHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!
A nyuszika elrohan a messzeségbe, mögötted bezárul az ajtó, s egy zöld platformon találod magad, furcsa tartásban, szédelgő fejjel.
|
|
|
Post by Rhiannon O'Lara on Jan 19, 2010 19:01:01 GMT 1
Kinyitja a szemét… de nem azt kapja, amire számít. Mert hát, ő azt várja, hogy egy plafonnal néz szemközt, ahogy minden reggel. Ehelyett a látómezejében két rózsaszín fül, és olyan rajzfilmbeillően cuki szemek. - Egy nyúl? – nyög fel, de csodálkozni nincs ideje, mert a rózsaszín… izé megölelgeti, aztán felrángatja a földről. És pörgeti. - Hé! Hagyjál! Mi a jó…? – Próbál utánakapni a nyúlnak, hogy megfogja, hogy meg tudjon végre állni, mert kezd nagyon-nagyon szédülni, de megint az az izé a gyorsabb. Most meg fellöki… azaz el, és be, valami ajtón. Rhia térdre esik, és elkerekedett szemekkel bámul a vigyori állatra. - Candy? Majmok? Mi van?! – nyögi, de a nyúl nem válaszol neki, elrohan. Őt meg bezárja. ~ Hol vagyok? ~ Értetlenül bámul körbe, próbálván felmérni a terepet. Rétet, a nyúl szavai alapján. Cukorkák Mezeje… De ő mit keres itt?! Az utolsó emléke az, hogy hajnalban aludni ment, miután végigjátszotta az éjszakát azzal az ostoba játékkal, amit még Yvette mutatott neki annak idején. Jahh. És hogy került ide? Újra körbenéz, s most már a földről is feltápászkodik. És kihúzza magát, mert eszméletlenül idegesíti a furcsa tartás, amiben ösztönösen megállapodott. Aztán az első dolga természetesen az, hogy megpróbálja kinyitni az ajtót. Hátha… Ami azt illeti, így újragondolva, a nyúl szavai is ismerősek neki. Az a játék is valami hasonló intróval kezdődött, de nem jegyezte meg. Nem szokása az ilyeneket végignézni, legfeljebb legelső alkalommal. Az pedig nem most volt… - Álmodom? – teszi fel félhangosan a kérdést. Ez lenne a legkézenfekvőbb megoldás. De ha álom, akkor ő alakítja! – Nyitva vagy! – szuggerálja az ajtót, feltéve persze, ha elsőre nem nyílt ki. Aztán nekifeszül. Fel akar ébredni, a saját ágyában!
|
|
|
Post by Vizió on Feb 10, 2010 12:03:58 GMT 1
Az ajtó, természetesen nem nyílik, s a világ, csak azért, hogy kibillentse az egyensúlyából 45°ban megdől jobbra. Rhia vagy elesik és hason, esetleg háton, vagy a tomporán csúszik lefelé, vagy csak elveszti az egyensúlyát és a lábait kapkodva rohan bele a nagyvilágba. A lejtő alján feltűnik egy majom, ami a világ kibillenésére ügyet sem vetve sétálgat fel, s alá. Ide-oda. Ide-oda. Ha Rhia nem tesz valamit hamarosan a karjaiban köt ki. Ha Rhia kicsit figyelmes, észreveheti, hogy a plafon alatt cukorkák sorakoznak, szép, színes papírokba csomagolt, finom illatú cukorkák. Egy isteninek zengő hang jelenti be a következőket:
- Ha ki akarsz innen jutni, kicsi lány, össze kell gyűjtened a cukrokat. Mindet. A majmok azért vallak ott, hogy neked nehezebb legyen, s én is teszek majd róla hogy ne egyszerűsítsem meg a dolgod! Nekivágsz a kalandnak, vagy inkább végigmész a tanításon?
|
|
|
Post by Rhiannon O'Lara on Feb 28, 2010 23:40:37 GMT 1
Az ajtó nem nyílik, a föld viszont megindul alatta, vagyis dől, és vele együtt ő is. Néhány pillanatig még igyekszik talpon maradni, előrefelé dől, hogy megtartsa egyensúlyát, de aztán térdre esik, majd hasra, és ahogy csúszik lefelé, feled ajtót, nyulat, mindent; két kezével egy-egy fűcsomóba kapaszkodik, próbálva megakadályozni, hogy ez a furcsa világ bármerre is taszigálja. - Hé! Segítsen valaki! – nyöszörgi, ahogy elfehéredő ujjakkal kapaszkodik. Végre feltűnik neki a járkáló majom is, de ez a jelenség csak még jobban megrémíti. ~ Nyulak… majmok… hova kerültem?! ~ Nem mer megmoccanni, fél, hogy szorítása alatt megszakadnak a fűszálak, és ő a sétáló majomnak fog csúszni. Abban az egyben pedig bizonyos, hogy az ilyesmiben nem lenne köszönet… Összerezzen, ahogy a testetlen hang felhangzik, és bizony csak akkor jut eszébe körbenézni, mikor az felhívja a figyelmét a cukrokra. Még mindig teljes erejéből kapaszkodik a fűcsomókba, ám óvatosan megpróbál feltérdelni – persze, ha a fogódzkodói netán megszakadnának a súlya alatt, abban az esetben rögtön felhagy a mozgással, csak a fejét forgatja körbe, hátha meglátja a hang gazdáját. - Ki vagy te? Hol vagy? Hogy kerülök én ide? – kérdezgeti egyre kétségbeesettebben. - Haza akarok menni… – nyöszörgi, majd ahogy a hallottakat teljes egészében felfogja, újra megemeli a fejét. – Tanítás? Mit kellene nekem megtanulnom? Végigmegyek rajta, igen… ~ …hátha kiderül belőle, mi is ez a hely… ~ teszi hozzá gondolatban. - …de így nehéz lesz, még felkelni se tudok.
|
|
|
Post by Vizió on Mar 10, 2010 11:06:48 GMT 1
A terep amilyen gyorsan megdőlt, ugyanolyan gyorsan helyre is áll, Rhia kezei közül pedig kiszakadnak a fűcsomók.
- Tanulórendszer indítása. A hely a Candy medows. Egy hely, ahol cukrokat és egyéb tárgyakat lehet gyűjtögetni. Ajánlott is, szóval tessék felkötni a nadrágot. Program indítása.
A környezet némiképp megváltozik. A majom elhalványodik, de élesebbé vállnak a cukorkák.
- Azokat ott úgy érheted el, hogy felugrasz értük. Ha közben haladsz előre, akkor egyszerre többet is össze tudsz szedni. Ha a szakadékba esel, akkor meghalsz, ha van még tartalék életed - felvillan egy számláló, öt piros almával, - akkor visszatérsz a mentőpontra. Minden mentőpont egy szép kék csillag. Ilyen - megjelenik egy lebegő csillag Rhia előtt. Ha csak a közelébe mész, akkor nem fog menteni, át kell haladnod rajta. Na lássuk, mire mész! Kezd el! Szerezd meg a cukrokat!
A hang elhalkul, s vár. Ha Rhia nem mozdul, akkor újra nekiáll sürgetni.
- Ne lazsálj! Így nem jutsz ki innen soha!
|
|